Osztatlan tanárszakos tájékoztató …

… a közös képzési szakaszt követő elágazásáról

Tájékoztató az osztatlan tanárszaknak a közös képzési szakaszt követő elágazásáról

  

Amennyiben a közismereti tanárszakon középiskolai és általános iskolai tanár szakképzettség is szerezhető, a hallgató a közös képzési szakasz követelményeinek teljesítésekor választhat, hogy általános iskolai tanári szakképzettséget vagy középiskolai tanári szakképzettséget szerez. A közös képzési szakasz kreditértéke 180 kredit, ebből az elágazási döntésig legalább 150 kredit teljesítendő – az alábbi megosztásban:
 

Ha a hallgatónak mindkét szakján lehetősége van választani a 4+1 és 5+1 képzés között, akkor legalább 69–69 szakos kreditet kell teljesítenie (ebből: 65 szakos és 4 szakmódszertani), valamint 12 kreditet a pedagógiai-pszichológiai tárgyakból. A puszta kreditmennyiségen túl azonban vizsgálandó az is, hogy a 69–69 kreditben minden olyan kiemelkedően fontos tantárgy/vizsga teljesítése benne legyen, amelyeket a szakok tantervei mérföldkő jellegűnek határoznak meg (pl. nyelvi alapvizsga stb.). Ezért az elágazási döntés meghozatalakor ez is ellenőrzésre kerül.
 

Ha csak egyik szakján van elágazási lehetőség, a másikon viszont csak az egyik típusú kimenet (4+1 vagy 5+1) létezik, akkor csak azon a szakon kell vizsgálni a 69 kredit meglétét, amelyiken választani tud a két képzési forma között. Ehhez kell még legalább 12 kreditet teljesítenie a pedagógiai-pszichológiai tárgyakból.
 

Ha a hallgató mindkét szakja olyan, hogy azon csak az egyik kimenet lehetséges (mindkettő 4+1, mindkettő 5+1 vagy egyik csak 4+1, a másik csak 5+1 formában végezhető), akkor nem kell vizsgálni a hallgató megszerzett kreditjeit, a hallgató egyszerűen folytatja tovább mindkét szakján a megfelelő hálóterv szerint a tanulmányait.
 

Az általános iskolai, illetve középiskolai tanári szakképzettség közötti választás a közös képzési szakasz elvégzésének félévében (a mintatanterv szerint a hatodik félévben, de mindig páros félévben)történhet meg a MODULO rendszerében március 31-ig. Kivételes esetekben (pl. alapvizsga későbbi teljesítése) páratlan félévben is történhet az elágazás-választás, de ebben az esetben a hallgatónak írásban nyilatkoznia kell, hogy tudomásul veszi, hogy nem minden esetben biztosítható a számára az ütközésmentes órarend. Tekintettel arra, hogy a választás időpontjában még nem tudható, hogy a hallgató valóban tudja-e teljesíteni a közös képzési szakasz minden kreditjét, a nyilatkozat csak akkor eredményezi a tanulmányok folytatását a következő képzési szakaszban, ha a hallgató a félév zárásakor rendelkezik az előírt kreditmennyiséggel.
 

Kivételes esetekben – ha csak néhány kredit hiányzik az előírtakból – a hallgató az adott félév vizsgaidőszakának végéig, de legkésőbb a félévzárásig méltányossági kérelmet nyújthat be a Tanárképző Központ Tanácsához, amely – a szakgazdával egyeztetve – a hiányzó kreditek számát és a tanulmányok folytatásához feltétlenül szükséges voltát mérlegelve dönt arról, hogy a kérelmező folytathatja-e a következő tanévtől a következő képzési szakaszban a tanulmányait. Pozitív döntés esetén a hallgatónak a hiányzó kreditjeit legkésőbb a következő tanév végéig teljesítenie kell, egyébként nem kezdheti meg az összefüggő iskolai gyakorlatát (4+1 képzésben), illetve a csoportos iskolai gyakorlatát (5+1) képzésben.

 

A fenti szabályozást az SzTE Tanárképző Központ Tanácsa 2017. január 25-i ülésén megtárgyalta és elfogadta.

 

Szeged, 2017. február 1.

 

 

Dr. Forgács Tamás

főigazgató

SzTE Tanárképző Központ

Bezár